Erdei Kisvasút

Hazánk legrégibb keskeny-nyomtávú vasútja a Zempléni-hegységben közlekedik.
A Pálháza - Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú lóüzemű görpályát 1888-ban Károlyi István gróf építtette, amely a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. Az üres kocsikat hegymenetben lovak húzták, a fával megrakott szerelvények pedig önállóan gurultak le. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább.
Az első gőzmozdonyt 1902-ben helyezték üzembe, de több erdőtűz után 1906-ban a lóvontatáshoz tértek vissza.

1924-ben átadták a Hegyközi Vasút Sátoraljaújhely-Pálháza-Fűzérkomlós vonalát. 1927-ben a Sátoraljaújhely - Sárospatak szakasz készült el, amely a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal teremtett összeköttetést. Az új vonal megnyitásával lehetővé vált az erdei vasút rakományainak továbbítása is.
1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át.
A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A Pálházi Állami Erdei Vasút nevet 1975-ben kapta, korábban Kemencepataki ÁEV néven működött.

A Bodrogközi-Hegyközi Kisvasút 1980. november 29-én megszűnt, ezért az erdei vasúton üzemszünetet rendeltek el. Pálháza-Ipartelep-Kőkapu (7 km) között.

1989. augusztus 15-én indult ismét a forgalom. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza-Iparteleptől Pálházáig (1 km) hosszabbították meg.

Perlit és

egyéb ásványok múzeuma

Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit ilyen sokféle feltalálási formájában tekinthető meg. A kiállításban szerepel bányászásának, feldolgozásának bemutatása ill. a készülő félkész- és késztermékek széles skálája.

A perlit viszonylag magas víztartalmú, természetes körülmények között is előforduló vulkanikus üveg kőzet. Ha ezt az ásványt hevítik, a benne lévő víz felforr, és a szemcsék felfúvódnak. Ezt a könnyű, levegős anyagot nagy mennyiségben használják fel az építőiparban hőszigetelésre, a mezőgazdaságban pedig talajjavításra, a földkeverékek lazítására használják.

A Magyarország egyetlen perlitbányája Pálházán található. A pálházai perlitbánya 1959 óta működik. Közvetlenül a bánya melletti előkészítő üzemben történik a perlit őrlése, szárítása és osztályozása a vevők igénye szerint.

Hegyközben Pálházán és környékén lelhető fel a perlit, a riolit egy különleges szürkés-fehér színű, apró gyöngyszerű változata.
A perlit tipikus összetétele:
     70-75% szilícium-dioxid: SiO2
     12-15% aluminium-oxid: Al2O3
     3-4% nátrium-oxid: Na2O
     3-5% kálium-oxid: K2O
     0.5-2% vas-oxid: Fe2O3
     0.2-0.7% magnézium-oxid: MgO
     0.5-1.5% kalcium-oxid: CaO
     3-5% Izzítási veszteség (kémiai / kötött víz)

Szarvaskút

A Térségi Művelődési Ház mellett látható a 2002-ben készült Szarvaskút, Pannonhalmi Zsuzsanna keramikus alkotása.

A színezett porcelán-samott alapú kompozíció különlegessége, hogy egyben égették ki a nagyméretű szarvas figurákat.

Pannonhalmai Zsuzsanna keramikusművész tanulmányait Mattioni Eszter, Kiss Roóz Ilona és Laborcz Ferenc irányítása alatt kezdte meg. A Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szakán Csekovszky Árpád volt a mestere, 1974-ben diplomázott. 1982-ben Művészeti Alap nívódíját, 1994-ben Gádor-díjat, 1995-ben Ferenczy Noémi-díjat nyert el. 1979-ig az Iparművészeti Vállalat tervezője volt, 1979 óta önállóan dolgozik péceli műtermében. 1976-1977-ben részt vett a siklósi Kerámia Szimpózium Kerámia a kertben programjában. Több alkalommal dolgozott ösztöndíjasként a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban. 1996-ban megalakította a PA.GA ART BT manufaktúrát. 1998 óta a Gödöllői Iparművészeti Műhely tagja. A kerámia két területe áll hozzá közel: egyrészt az építészethez kapcsolódó, a teret meghatározó szobrok, domborművek, kutak, másrészt az emberközeli részletek megmunkálása, a kisméretű, finom porcelántárgyak (doboz, váza, tál, plasztika) tervezése és kivitelezése.

Hősi emlékmű

Az I. világháborúban a település lakói közül 60 fő vett részt, közülük 8-an estek el a harcok során, nevüket a turulmadaras emlékmű felirata és a Hősök kertje őrzi a református templom előtt. A templomkerti turulmadaras emlékművön a következő felirat található:
„ A Hazáért szabadságért 1848. A Pálházi hősök emlékére”
1927, 1990, az emlékműállítás és a felújítás évei.
„Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért” idézet alatt az I. világháborúban elesett hősi halottak nevei sorjáznak. Név szerint az alábbiak: Géczi József, Kundráth Mihály, Mizsák István, Mizsák János, Makó Gyula, Papp István, Rostás Jenő, Tóth József.

Református templom

A pálházi református kőtemplomot 1826-ban építették fel a fatemplom helyére, felszentelését november 19-én tartották. A templom átépítésére, toronnyal való bővítésére 1910-ben került sor. Az ünnepélyes templomszentelést 1911.október 22-én tartották. Ekkor kapja a templom a végleges formáját. A legutolsó felújítás 1990-91-ben volt.

A templomban 210 ülőhely van, a karzat fából készült, faragott mellvéddel. Az úrasztala faragott kőalapzaton márvány körlap. Felirata: „Rostás Imre és neje Juhász Zsuzsanna ajándékozta 1910”. A szószék kőből, téglából készült, felette fa szószék-korona. A hajórész 15 m hosszú 10 m széles, bolthajtásos mennyezete vakolt. A templomhajó palával fedett, a tető díszítése fémből készült zászló, felette csillag. A torony négyzet alapú, 20 m magas, ebből épület 15 m, sisak 5 m, lemezborítással, csúcsán toronydísz, rajta kakas és csillag. A toronyban 2 harang van. A 150 kg-os harangot Egry Ferenc öntette 1911-ben Kisgejőcön. A 98 kg-osat a budapesti Harangművek 1925-ben készítette.

Római katolikus templom

A római katolikus templom 1995. június 25-én készült el, Seregély István érsek úr ünnepélyesen megszentelésével.

A toronyban két harang található, melyek Őrbottyánban készültek, a padok és az oltár Németországból származik. A templomtervező Orbán Tibor volt, aki a templombelsőt és a berendezést is megtervezte (oltár, papi szék, ministráns székek, tabernákulum, a sekrestye bútorzata). 1988-ban elkészült a kerítés is stílusban a templomhoz illeszkedően, kő és fa. 4-5 évre a templom felépülése után több tervező közreműködésével a plébánia is elkészült.

Görög katolikus templom

1979. augusztus 19-én került sor a templom felszentelésére.

A görög katolikus teológia egyik fő alapelve szerint az isteni szépséget próbálja megjeleníteni az építészet, festészet, költészet, éneklés segítségével. A szent liturgia a mennyei Istendícséret ikonja, a jelenlévők az angyalokat jelenítik meg énükkel, a templomhajó a küzdő egyházat jelképezi, a szentély pedig a mennyországot fejezi ki. Az ikonosztázion egyrészt  eltakarja az emberek elől azt a szentet, másrészt pedig megmutatja az ábrázolt személyek segítségével.

Ravatalozó

A ravatalozó 1988-89-ben készült, Makovecz Imre építész tervezte.

Makovecz Imre talán a legismertebb magyar építész. Nehéz őt bármilyen stílusba kategorizálni. Az organikus építészet az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület "természetesen" nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, "szerves" egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. Ennek nagyszerű példája a pálházi ravatalozó is.