line
line
Itt vagy:Címlap + Szálláshelyek + Super User
péntek, 08 március 2013 07:02

Református templom

A pálházi református kőtemplomot 1826-ban építették fel a fatemplom helyére, felszentelését november 19-én tartották. A templom átépítésére, toronnyal való bővítésére 1910-ben került sor. Az ünnepélyes templomszentelést 1911.október 22-én tartották. Ekkor kapja a templom a végleges formáját. A legutolsó felújítás 1990-91-ben volt.

A templomban 210 ülőhely van, a karzat fából készült, faragott mellvéddel. Az úrasztala faragott kőalapzaton márvány körlap. Felirata: „Rostás Imre és neje Juhász Zsuzsanna ajándékozta 1910”. A szószék kőből, téglából készült, felette fa szószék-korona. A hajórész 15 m hosszú 10 m széles, bolthajtásos mennyezete vakolt. A templomhajó palával fedett, a tető díszítése fémből készült zászló, felette csillag. A torony négyzet alapú, 20 m magas, ebből épület 15 m, sisak 5 m, lemezborítással, csúcsán toronydísz, rajta kakas és csillag. A toronyban 2 harang van. A 150 kg-os harangot Egry Ferenc öntette 1911-ben Kisgejőcön. A 98 kg-osat a budapesti Harangművek 1925-ben készítette.

péntek, 08 március 2013 06:58

Hősi emlékmű

Az I. világháborúban a település lakói közül 60 fő vett részt, közülük 8-an estek el a harcok során, nevüket a turulmadaras emlékmű felirata és a Hősök kertje őrzi a református templom előtt. A templomkerti turulmadaras emlékművön a következő felirat található:
„ A Hazáért szabadságért 1848. A Pálházi hősök emlékére”
1927, 1990, az emlékműállítás és a felújítás évei.
„Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért” idézet alatt az I. világháborúban elesett hősi halottak nevei sorjáznak. Név szerint az alábbiak: Géczi József, Kundráth Mihály, Mizsák István, Mizsák János, Makó Gyula, Papp István, Rostás Jenő, Tóth József.

péntek, 08 március 2013 06:57

Szarvaskút

 

A Térségi Művelődési Ház mellett látható a 2002-ben készült Szarvaskút, Pannonhalmi Zsuzsanna keramikus alkotása.

A színezett porcelán-samott alapú kompozíció különlegessége, hogy egyben égették ki a nagyméretű szarvas figurákat.

Pannonhalmai Zsuzsanna keramikusművész tanulmányait Mattioni Eszter, Kiss Roóz Ilona és Laborcz Ferenc irányítása alatt kezdte meg. A Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szakán Csekovszky Árpád volt a mestere, 1974-ben diplomázott. 1982-ben Művészeti Alap nívódíját, 1

994-ben Gádor-díjat, 1995-ben Ferenczy Noémi-díjat nyert el. 1979-ig az Iparművészeti Vállalat tervezője volt, 1979 óta önállóan dolgozik péceli műtermében. 1976-1977-ben részt vett a siklósi Kerámia Szimpózium Kerámia a kertben programjában. Több alkalommal dolgozott ösztöndíja

sként a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban. 1996-ban megalakította a PA.

GA ART BT manufaktúrát. 1998 óta a Gödöllői Iparművészeti Műhely tagja. A kerámia két területe áll hozzá közel: egyrészt az építészethez kapcsolódó, a teret meghatározó

szobrok, domborművek, kutak, másrészt az emberközeli részletek megmunkálása, a kisméretű, finom porcelántárgyak (doboz, váza, tál, plasztika) tervezése és kivitelezése.

péntek, 08 március 2013 06:53

Perlit és egyéb ásványok múzeuma

Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit ilyen sokféle feltalálási formájában tekinthető meg. A kiállításban szerepel bányászásának, feldolgozásának bemutatása ill. a készülő félkész- és késztermékek széles skálája.

A perlit viszonylag magas víztartalmú, természetes körülmények között is előforduló vulkanikus üveg kőzet. Ha ezt az ásványt hevítik, a benne lévő víz felforr, és a szemcsék felfúvódnak. Ezt a könnyű, levegős anyagot nagy mennyiségben használják fel az építőiparban hőszigetelésre, a mezőgazdaságban pedig talajjavításra, a földkeverékek lazítására használják.

A Magyarország egyetlen perlitbányája Pálházán található. A pálházai perlitbánya 1959 óta működik. Közvetlenül a bánya melletti előkészítő üzemben történik a perlit őrlése, szárítása és osztályozása a vevők igénye szerint.

Hegyközben Pálházán és környékén lelhető fel a perlit, a riolit egy különleges szürkés-fehér színű, apró gyöngyszerű változata.
A perlit tipikus összetétele:
     70-75% szilícium-dioxid: SiO2
     12-15% aluminium-oxid: Al2O3
     3-4% nátrium-oxid: Na2O
     3-5% kálium-oxid: K2O
     0.5-2% vas-oxid: Fe2O3
     0.2-0.7% magnézium-oxid: MgO
     0.5-1.5% kalcium-oxid: CaO
     3-5% Izzítási veszteség (kémiai / kötött víz)

péntek, 08 március 2013 06:48

Erdei Kisvasút

Hazánk legrégibb keskeny-nyomtávú vasútja a Zempléni-hegységben közlekedik.
A Pálháza - Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú lóüzemű görpályát 1888-ban Károlyi István gróf építtette, amely a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. Az üres kocsikat hegymenetben lovak húzták, a fával megrakott szerelvények pedig önállóan gurultak le. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább.
Az első gőzmozdonyt 1902-ben helyezték üzembe, de több erdőtűz után 1906-ban a lóvontatáshoz tértek vissza.

1924-ben átadták a Hegyközi Vasút Sátoraljaújhely-Pálháza-Fűzérkomlós vonalát. 1927-ben a Sátoraljaújhely - Sárospatak szakasz készült el, amely a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal teremtett összeköttetést. Az új vonal megnyitásával lehetővé vált az erdei vasút rakományainak továbbítása is.
1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át.
A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A Pálházi Állami Erdei Vasút nevet 1975-ben kapta, korábban Kemencepataki ÁEV néven működött.

A Bodrogközi-Hegyközi Kisvasút 1980. november 29-én megszűnt, ezért az erdei vasúton üzemszünetet rendeltek el. Pálháza-Ipartelep-Kőkapu (7 km) között.

1989. augusztus 15-én indult ismét a forgalom. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza-Iparteleptől Pálházáig (1 km) hosszabbították meg.

péntek, 08 március 2013 06:37

Természetrajz

A terület uralkodó kőzete a riolittufa, melyet a Nagy-hallgató és a Fekete-hegy peremén a dacit vált fel. A hegyek lábához simuló síkságot a Bózsva és a Ronyva, valamint kisebb patakok vize töltögette. A település Bózsva-patak által feltöltött részein a mésztelen öntéstalaj, teraszán pedig agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző.

Éghajlata nagy eltéréseket az országos átlaghoz viszonyítva nem mutat , a napsütéses órák időbeli megoszlása alapján kedvezőnek mondható. Viszonylag alacsony a ködös, párás időjárású napok száma.

A települést övező tájegység flórája és faunája, azaz növény és állatvilága rendkívül gazdag. Három jellegzetes flóratartomány jellemző, illetve annak képviselői vannak jelen: a magas hegyvidéki fajok a kárpáti növényvilág kassai flórajellegzetességéhez tartoznak, a másik egységet a pannóniai flóra északi-középhegységi növényzetének tagjai adják, a harmadik összetevő a hegységekben az Északi-középhegységre jellemző erdőövezet.


 


A falu környéki völgyek alján bükkösöket találunk, és a magasabb, napsütésesebb térszíneken helyezkednek el a kocsánytalan tölgyesek. A legmagasabb hegyek (Fekete-hegy, Nagy-Hallgató) északi oldalain bükkösök tanyáznak. A lombkorona záródása következtében a bükkösök aljnövényzete fajszegény. A tölgyek alatt, a tisztásokon, az erdei utak mentén a teljes vegetációs időszakban nyílik valamilyen virág. Az erdőkben, réteken, számos ritka és védett növényfaj él, s több ismert gyógynövényfaj is megterem.

Az idős erdőrészek természetes és mesterséges odúiban, valamint gallyfészkeiben számos madárfaj tanyázik, s a Zempléni-hegységben élő kisemlősök is szép számban képviseltetik itt magukat. Az őshonos nagyvadak, a gímszarvas, őz, vaddisznó mellett a muflon is megtalálható itt. Rendkívül gazdag a rovarvilág, több ritka és védett faj található a környékbeli erdőkben. Az erdők növénytakaróján, a bomló korhadékokon, a réteken sokféle ehető gomba él.

Természeti adottságai kedveznek az erdő- és vadgazdálkodásnak, üdülési potenciálja is jelentősen fejlődik. Számos turistaút halad el mellette, közvetlen környéke bővelkedik természeti szépségekben, történelmi és irodalmi emlékhelyekben. Dinamikusan fejlődő infrastruktúrájával, bővülő szálláslehetőségeivel és egyéb más szolgáltatásaival egyre vonzóbb turisztika célponttá válik az idelátogató turisták számára. Az érintetlen természeti környezet és a városhoz való közelség pedig egyre több letelepülni vágyó családot vonz a községbe.
 

        

A rovatot illusztráló fotókat Géczi István, Hegyessy Gábor és Szegedi Zsolt,
 az Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület tagjai készítették.

péntek, 08 március 2013 06:33

Pálháza története

Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Zempléni hegységben, a Hegyköz területén már az őskorban is éltek emberek. Pálháza település valószínüleg a füzéri vár akkori várbirtokosának Drugeth Fülöp nádornak utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is. Az 1389.-i adománylevélben merül fel először Pálháza neve. A település -háza végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal. A település a füzéri uradalomhoz tartozott, melynek földesurai többször változtak, legutóbb I. Lipót császár 1686-ban a füzéri várat és tartozékait - Pálházával együtt - előbb báró majd gróf Károlyi Lászlónak adományozta, aki 1947-ig volt a terület földbirtokosa.
Az 1427. évi portális összeírás 13 kapuját említi. A település a XV. században és a XVII. Század elején többször elpusztul. A XV. században a husziták többször feldúlják. A török hódítás idején portyázó török csapatok miatt pusztul el, majd magyar lakosokkal betelepül. Azt 1711. évi pestis járványkor és tűzvész miatt ismét elnéptelenedik, az 1715. évi összeírásban, mint lakatlan helység szerepel. Újra betelepült az ezután következő években, mert 1786-ban, mint magyar falu van feltüntetve. Az 1878. évi népszámlálás válogatott adatai 54 házat, 300 lakost, 1 nemest tartalmaznak. 1833-ban 57 háza és 431 lakosa volt a településnek. Az Abaúj-Torna vármegye és Kassa című 1896. évi kiadvány szerint, Pálháza körjegyzőséggel 85 házzal, 514 magyar lakossal szerepel.
1875-ben Pálháza Ipartelepen megépül a mai Fűrészüzem elődje a Fűrészmalom. A Kemenc-patak völgyben lévő erdőterületen kitermelt fa szállítására 1888. évben építik meg a Kőkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny-nyomközű erdei vasutat - ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja. A XVIII. század végén kiépül a szilárd burkolatú főközlekedési útvonal Sátoraljaújhely - Pálháza - Hollóháza irányában, valamint Pálháza-Telkibánya - Gönc felé. Az 1930-as években kiépítik a hegyközi településeket összekötő szilárd burkolatú utakat. 1934-ben a községben kiépül 5 db. Közvilágítási lámpa, ezt tovább bővítik még 5 közvilágítási lámpával, az áramot az Ipartelepen lévő Fűrészmalom saját áramfejlesztője biztosítja.

Pálháza lakossága földesurát követve felvette a református vallást. 1812-ben megépül a református templom. 1910-ben a községben a református templom mellett épül egy tantermes egy tanerős népiskola. 1930-ban két tantermes kéttanerős új állami iskola épül. 1938. évben megépül a kultúrotthon.

1914-től a községben országos állat- és kirakodóvásárt tartanak a Hegyközben ez az egyedüli vásár. A vásár megtartására azóta is rendszeresen sor kerül.

Az első világháború sok szenvedést okozott a Hegyköz lakosainak. A Trianoni békeszerződésben meghúzott országhatár a perifériára sodorta a Hegyköz környékét, elvágva a felvidéki gazdasági, közlekedési kapcsolatait. A békeszerződéssel elcsatolt felvidéki és erdélyi összefüggő nagy erdőségek után viszont a kőkapui vadászkastélyt övező erdőség felkapott vadászterület lett. Több esetben vadászott a területen a magyar kormányzat vezérkara, Horthy Miklós kormányzó, Gömbös Gyula és Bethlen István miniszterelnök.

A gazdasági fejlődés az 1929. évi gazdasági válság után és a második világháborúban ismét megtorpant. A megtorpanás után a gazdasági fejlődés azonban az 1950-es években tovább folytatódott. Pálháza az állami Erdészet hegyközi központjává válik. 1938-ban megépül a sportpálya. 1952. évben kiépül a községben a villanyhálózat.
1958-ban külszíni fejtéssel megnyílt a Perlit bánya. 1964 évben megépül a vezetékes ivóvízhálózat. 1968-ban a körzeti általános iskola, 1973. évben napközi otthonos óvoda épül. 1990-ben új egészségügyi központ épül. 1995. évben megépítésre kerül a vezetékes földgáz. 1998. évben pedig kiépül a szennyvízhálózat.

A fejlődés mellett azonban voltak kedvezőtlen körülmények is. A lakosság nagy felháborodására 1980-ben oktalanul felszámolták a hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózatot, amely máig is ható veszteséget okozott a hegyközi települések lakosságának és gazdálkodó egységeinek, intézményeinek. Kilencévi szünet után 1989. évben Pálháza Ipartelepről kiindulva a Rostalló végállomásig közös erőfeszítéssel megépítésre került 7 km-es szakaszon az erdei kisvasút, mely 1996. évben Pálháza indulóállomással még 1,2 km-es szakasszal bővítésre került. 1999. évben pedig a pálházi induló állomáson megépült az indóház.

Pálháza lakossága mindig kivette a részét a szabadságharcokból és a világháborúkból. Az 1848-1849-es szabadságharc időszakában az abaúji fiatalokkal együtt a kassai "vörössipkás" zászlóaljban vettek részt a felvidéki csatákban. Az első világháborúban a község lakói közül 60-an vettek részt, 8-an estek el és 2-őt avattak vitézzé. A második világháborúban 10 fő pálházi katona esett el. Az első világháborúban elesett hősöknek Pálháza község képviselőtestülete a református templom előtt állított emlékművet 1924-ben. Később itt lett elhelyezve a második világháborúban elesettek emléktáblája is.
 

Készítette:
Turay Endre kutatásai és Szabó Miklós
jegyző munkái alapján Skinti Csaba

péntek, 08 március 2013 05:56

Polgármesteri köszöntő

Tisztelt Látogató!

Köszöntöm az ország - egyes információk szerint Európa -  legkisebb, 1200 fő lélekszámú Pálháza város Internetes honlapján.


A "Hegyköz szíveként" emlegetett Pálháza Magyarország legészakibb részén, a Zempléni Hegység keleti oldalán, páratlan természeti értékű, hegyközi tájegység középpontjában fekszik.


Vonzása a Hegyköz 17 településére terjed ki, eddigi fejlődése során a térségi ipari, kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi, szociális, központjává vált.
koszonto
Településünk az elmúlt években fokozatos fejlődésnek indult: korszerű intézményhálózat épült ki, 2005-ben városi rangot kaptunk, melynek igyekszünk folyamatosan megfelelni.
Önkormányzatunk törekszik arra, hogy Pálháza fontos idegenforgalmi állomássá váljon, melynek érdekében támogatja az infrastruktúra fejlesztését és a szálláslehetőségek bővítését.

Ha teheti, látogasson el hozzánk személyesen is, szeretettel várjuk!
Ne feledje: Zemplén és a Hegyköz az a hely, ahová ha egyszer már ellátogatott valaki, visszavágyik.

Tisztelettel:

Lesovics Miklós
polgármester

péntek, 08 március 2013 05:52

Görög Katolikus Egyház

Görög Katolikus Egyház
3994 Filkeháza, Rózsa Ferenc út 25.
47/370-085
Trescsula László görög katolikus parókus

péntek, 08 március 2013 05:52

Római Katolikus Egyház

Római Katolikus Egyház
3994 Pálháza, Dózsa György út 31.
Papler Pál plébános.

No images found.