line
line
Itt vagy:Címlap + Szálláshelyek + Super User
péntek, 08 március 2013 07:08

Kisvonat

 

információ: 47/570-018 ;  30/488-75-26 ;  47/370-002
vasúti szolgáltatást adók elérhetőségei:
30/417-24-39 ;  30/417-24-41 ;  30/417-24-51

 

 szancsengo 2017p plakat1 page 0

telivonat 1802

 

 

 

 

page 0

 

 

page 1

 

 

page 2

 page 3

 

 

 

Korábbi szezonkezdet a pálházi kisvasúton

 

Idén a meghirdetett menetrendhez képest két héttel korábban, már április első hétvégéjén elindulnak a Zemplén szívében fekvő Pálháza kisvasútjának járatai - tájékoztatott Buday Péter, az ÉSZAKERDŐ Zrt. Pálházi Állami Erdei Vasút üzemvezetője.
Az erdei vasút hagyományos szezonnyitó napja április harmadik szombatja. A "téli álmát alvó" kisvasúton ekkor kezdődik a nyári szezon, innentől egészen az októberi nemzeti ünnepig naponta közlekednek vonatai. Az idei évben azonban érdeklődés mutatkozott a korábbi kezdés iránt, ezért az üzemeltető döntése szerint hétvégi napokon már két héttel korábban elindulnak a járatok, a Kemence-patak vadregényes völgyében futó vonalon.
Április 1-től 9-ig szombatonként 10:00 és 14:00 órakor lehet majd Pálházáról Rostallóra utazni, míg visszafelé 11:20 és 15:20 órakor indulnak majd a kisvonatok. Fontos tudnivaló, hogy vasárnaponként csak a délelőtti járatpár közlekedik.

 

 

 

 

 

 

MENETREND

 

 

 menetrend 2017

 

 

 

palhaza varosnap 1kisvonatmenetrend

 

 

 

 

TÁVOLSÁGOK PÁLHÁZÁTÓL

Budapest - Pálháza
    280 km - a 3-as és a 37-es főközlekedési utakon

Miskolc - Pálháza
    100 km - a 37-es főközlekedési úton

Debrecen - Pálháza
    143 km - a 4-es,
38-as és 37-es főközlekedési utakon

Nyíregyháza - Pálháza
    95 km   - a 38-as és a 37-es főközlekedési utakon

Sátoraljaújhely - Pálháza
    17 km

Sárospatak - Pálháza
    30 km

Hollóháza - Pálháza
    13 km

Gönc - Pálháza
    22 km

Tornyosnémeti - Pálháza
    30 km

 

 

Tisztelt Látogatók!

A Vadászati Kiállítás és Perlit Múzeum

hétköznapokon 10 és 16 óra között látogatható.

Ebédidő: 12:00 - 13:30

 

A hétvégi látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges pénteken 16:00 -ig!

 

Bejelentkezés és információ: 06-30/907-5371

 

 

 

 

 

 

péntek, 08 március 2013 07:06

Ravatalozó

A ravatalozó 1988-89-ben készült, Makovecz Imre építész tervezte.

Makovecz Imre talán a legismertebb magyar építész. Nehéz őt bármilyen stílusba kategorizálni. Az organikus építészet az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület "természetesen" nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, "szerves" egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. Ennek nagyszerű példája a pálházi ravatalozó is.

péntek, 08 március 2013 07:04

Görög katolikus templom

1979. augusztus 19-én került sor a templom felszentelésére.

A görög katolikus teológia egyik fő alapelve szerint az isteni szépséget próbálja megjeleníteni az építészet, festészet, költészet, éneklés segítségével. A szent liturgia a mennyei Istendícséret ikonja, a jelenlévők az angyalokat jelenítik meg énükkel, a templomhajó a küzdő egyházat jelképezi, a szentély pedig a mennyországot fejezi ki. Az ikonosztázion egyrészt  eltakarja az emberek elől azt a szentet, másrészt pedig megmutatja az ábrázolt személyek segítségével.

péntek, 08 március 2013 07:03

Római katolikus templom

A római katolikus templom 1995. június 25-én készült el, Seregély István érsek úr ünnepélyesen megszentelésével.

A toronyban két harang található, melyek Őrbottyánban készültek, a padok és az oltár Németországból származik. A templomtervező Orbán Tibor volt, aki a templombelsőt és a berendezést is megtervezte (oltár, papi szék, ministráns székek, tabernákulum, a sekrestye bútorzata). 1988-ban elkészült a kerítés is stílusban a templomhoz illeszkedően, kő és fa. 4-5 évre a templom felépülése után több tervező közreműködésével a plébánia is elkészült.

péntek, 08 március 2013 07:02

Református templom

A pálházi református kőtemplomot 1826-ban építették fel a fatemplom helyére, felszentelését november 19-én tartották. A templom átépítésére, toronnyal való bővítésére 1910-ben került sor. Az ünnepélyes templomszentelést 1911.október 22-én tartották. Ekkor kapja a templom a végleges formáját. A legutolsó felújítás 1990-91-ben volt.

A templomban 210 ülőhely van, a karzat fából készült, faragott mellvéddel. Az úrasztala faragott kőalapzaton márvány körlap. Felirata: „Rostás Imre és neje Juhász Zsuzsanna ajándékozta 1910”. A szószék kőből, téglából készült, felette fa szószék-korona. A hajórész 15 m hosszú 10 m széles, bolthajtásos mennyezete vakolt. A templomhajó palával fedett, a tető díszítése fémből készült zászló, felette csillag. A torony négyzet alapú, 20 m magas, ebből épület 15 m, sisak 5 m, lemezborítással, csúcsán toronydísz, rajta kakas és csillag. A toronyban 2 harang van. A 150 kg-os harangot Egry Ferenc öntette 1911-ben Kisgejőcön. A 98 kg-osat a budapesti Harangművek 1925-ben készítette.

péntek, 08 március 2013 06:58

Hősi emlékmű

Az I. világháborúban a település lakói közül 60 fő vett részt, közülük 8-an estek el a harcok során, nevüket a turulmadaras emlékmű felirata és a Hősök kertje őrzi a református templom előtt. A templomkerti turulmadaras emlékművön a következő felirat található:
„ A Hazáért szabadságért 1848. A Pálházi hősök emlékére”
1927, 1990, az emlékműállítás és a felújítás évei.
„Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért” idézet alatt az I. világháborúban elesett hősi halottak nevei sorjáznak. Név szerint az alábbiak: Géczi József, Kundráth Mihály, Mizsák István, Mizsák János, Makó Gyula, Papp István, Rostás Jenő, Tóth József.

péntek, 08 március 2013 06:57

Szarvaskút

 

A Térségi Művelődési Ház mellett látható a 2002-ben készült Szarvaskút, Pannonhalmi Zsuzsanna keramikus alkotása.

A színezett porcelán-samott alapú kompozíció különlegessége, hogy egyben égették ki a nagyméretű szarvas figurákat.

Pannonhalmai Zsuzsanna keramikusművész tanulmányait Mattioni Eszter, Kiss Roóz Ilona és Laborcz Ferenc irányítása alatt kezdte meg. A Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szakán Csekovszky Árpád volt a mestere, 1974-ben diplomázott. 1982-ben Művészeti Alap nívódíját, 1

994-ben Gádor-díjat, 1995-ben Ferenczy Noémi-díjat nyert el. 1979-ig az Iparművészeti Vállalat tervezője volt, 1979 óta önállóan dolgozik péceli műtermében. 1976-1977-ben részt vett a siklósi Kerámia Szimpózium Kerámia a kertben programjában. Több alkalommal dolgozott ösztöndíja

sként a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban. 1996-ban megalakította a PA.

GA ART BT manufaktúrát. 1998 óta a Gödöllői Iparművészeti Műhely tagja. A kerámia két területe áll hozzá közel: egyrészt az építészethez kapcsolódó, a teret meghatározó

szobrok, domborművek, kutak, másrészt az emberközeli részletek megmunkálása, a kisméretű, finom porcelántárgyak (doboz, váza, tál, plasztika) tervezése és kivitelezése.

péntek, 08 március 2013 06:53

Perlit és egyéb ásványok múzeuma

Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit ilyen sokféle feltalálási formájában tekinthető meg. A kiállításban szerepel bányászásának, feldolgozásának bemutatása ill. a készülő félkész- és késztermékek széles skálája.

A perlit viszonylag magas víztartalmú, természetes körülmények között is előforduló vulkanikus üveg kőzet. Ha ezt az ásványt hevítik, a benne lévő víz felforr, és a szemcsék felfúvódnak. Ezt a könnyű, levegős anyagot nagy mennyiségben használják fel az építőiparban hőszigetelésre, a mezőgazdaságban pedig talajjavításra, a földkeverékek lazítására használják.

A Magyarország egyetlen perlitbányája Pálházán található. A pálházai perlitbánya 1959 óta működik. Közvetlenül a bánya melletti előkészítő üzemben történik a perlit őrlése, szárítása és osztályozása a vevők igénye szerint.

Hegyközben Pálházán és környékén lelhető fel a perlit, a riolit egy különleges szürkés-fehér színű, apró gyöngyszerű változata.
A perlit tipikus összetétele:
     70-75% szilícium-dioxid: SiO2
     12-15% aluminium-oxid: Al2O3
     3-4% nátrium-oxid: Na2O
     3-5% kálium-oxid: K2O
     0.5-2% vas-oxid: Fe2O3
     0.2-0.7% magnézium-oxid: MgO
     0.5-1.5% kalcium-oxid: CaO
     3-5% Izzítási veszteség (kémiai / kötött víz)

péntek, 08 március 2013 06:48

Erdei Kisvasút

Hazánk legrégibb keskeny-nyomtávú vasútja a Zempléni-hegységben közlekedik.
A Pálháza - Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú lóüzemű görpályát 1888-ban Károlyi István gróf építtette, amely a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. Az üres kocsikat hegymenetben lovak húzták, a fával megrakott szerelvények pedig önállóan gurultak le. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább.
Az első gőzmozdonyt 1902-ben helyezték üzembe, de több erdőtűz után 1906-ban a lóvontatáshoz tértek vissza.

1924-ben átadták a Hegyközi Vasút Sátoraljaújhely-Pálháza-Fűzérkomlós vonalát. 1927-ben a Sátoraljaújhely - Sárospatak szakasz készült el, amely a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal teremtett összeköttetést. Az új vonal megnyitásával lehetővé vált az erdei vasút rakományainak továbbítása is.
1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át.
A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A Pálházi Állami Erdei Vasút nevet 1975-ben kapta, korábban Kemencepataki ÁEV néven működött.

A Bodrogközi-Hegyközi Kisvasút 1980. november 29-én megszűnt, ezért az erdei vasúton üzemszünetet rendeltek el. Pálháza-Ipartelep-Kőkapu (7 km) között.

1989. augusztus 15-én indult ismét a forgalom. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza-Iparteleptől Pálházáig (1 km) hosszabbították meg.

péntek, 08 március 2013 06:37

Természetrajz

A terület uralkodó kőzete a riolittufa, melyet a Nagy-hallgató és a Fekete-hegy peremén a dacit vált fel. A hegyek lábához simuló síkságot a Bózsva és a Ronyva, valamint kisebb patakok vize töltögette. A település Bózsva-patak által feltöltött részein a mésztelen öntéstalaj, teraszán pedig agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző.

Éghajlata nagy eltéréseket az országos átlaghoz viszonyítva nem mutat , a napsütéses órák időbeli megoszlása alapján kedvezőnek mondható. Viszonylag alacsony a ködös, párás időjárású napok száma.

A települést övező tájegység flórája és faunája, azaz növény és állatvilága rendkívül gazdag. Három jellegzetes flóratartomány jellemző, illetve annak képviselői vannak jelen: a magas hegyvidéki fajok a kárpáti növényvilág kassai flórajellegzetességéhez tartoznak, a másik egységet a pannóniai flóra északi-középhegységi növényzetének tagjai adják, a harmadik összetevő a hegységekben az Északi-középhegységre jellemző erdőövezet.


 


A falu környéki völgyek alján bükkösöket találunk, és a magasabb, napsütésesebb térszíneken helyezkednek el a kocsánytalan tölgyesek. A legmagasabb hegyek (Fekete-hegy, Nagy-Hallgató) északi oldalain bükkösök tanyáznak. A lombkorona záródása következtében a bükkösök aljnövényzete fajszegény. A tölgyek alatt, a tisztásokon, az erdei utak mentén a teljes vegetációs időszakban nyílik valamilyen virág. Az erdőkben, réteken, számos ritka és védett növényfaj él, s több ismert gyógynövényfaj is megterem.

Az idős erdőrészek természetes és mesterséges odúiban, valamint gallyfészkeiben számos madárfaj tanyázik, s a Zempléni-hegységben élő kisemlősök is szép számban képviseltetik itt magukat. Az őshonos nagyvadak, a gímszarvas, őz, vaddisznó mellett a muflon is megtalálható itt. Rendkívül gazdag a rovarvilág, több ritka és védett faj található a környékbeli erdőkben. Az erdők növénytakaróján, a bomló korhadékokon, a réteken sokféle ehető gomba él.

Természeti adottságai kedveznek az erdő- és vadgazdálkodásnak, üdülési potenciálja is jelentősen fejlődik. Számos turistaút halad el mellette, közvetlen környéke bővelkedik természeti szépségekben, történelmi és irodalmi emlékhelyekben. Dinamikusan fejlődő infrastruktúrájával, bővülő szálláslehetőségeivel és egyéb más szolgáltatásaival egyre vonzóbb turisztika célponttá válik az idelátogató turisták számára. Az érintetlen természeti környezet és a városhoz való közelség pedig egyre több letelepülni vágyó családot vonz a községbe.
 

        

A rovatot illusztráló fotókat Géczi István, Hegyessy Gábor és Szegedi Zsolt,
 az Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület tagjai készítették.

No images found.