|
Az ásatások során nyert leletek
alapján arra lehet következtetni,
hogy a Zempléni hegységben, a
Hegyköz területén már az őskorban is
éltek emberek. Pálháza település
valószínüleg a füzéri vár akkori
várbirtokosának Drugeth Fülöp
nádornak utasítására telepítéssel,
új irtásfaluként az 1320-as években
jött létre a Bisó patak völgyében.
Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben
örök adományul adta Perényi Péternek
Füzér várát és tartozékait, benne
Pálházát is. Az 1389.-i
adománylevélben merül fel először
Pálháza neve. A település -háza
végződéssel ellátott személyneve is
későbbi középkori eredetére utal. A
település a füzéri uradalomhoz
tartozott, melynek földesurai
többször változtak, legutóbb I.
Lipót császár 1686-ban a füzéri
várat és tartozékait - Pálházával
együtt - előbb báró majd gróf
Károlyi Lászlónak adományozta, aki
1947-ig volt a terület
földbirtokosa.
Az 1427. évi portális összeírás 13
kapuját említi. A település a XV.
században és a XVII. Század elején
többször elpusztul. A XV. században
a husziták többször feldúlják. A
török hódítás idején portyázó török
csapatok miatt pusztul el, majd
magyar lakosokkal betelepül. Azt
1711. évi pestis járványkor és
tűzvész miatt ismét elnéptelenedik,
az 1715. évi összeírásban, mint
lakatlan helység szerepel. Újra
betelepült az ezután következő
években, mert 1786-ban, mint magyar
falu van feltüntetve. Az 1878. évi
népszámlálás válogatott adatai 54
házat, 300 lakost, 1 nemest
tartalmaznak. 1833-ban 57 háza és
431 lakosa volt a településnek. Az
Abaúj-Torna vármegye és Kassa című
1896. évi kiadvány szerint, Pálháza
körjegyzőséggel 85 házzal, 514
magyar lakossal szerepel.
1875-ben Pálháza Ipartelepen megépül
a mai Fűrészüzem elődje a
Fűrészmalom. A Kemenc-patak völgyben
lévő erdőterületen kitermelt fa
szállítására 1888. évben építik meg
a Kőkapui völgyben Pálháza Ipartelep
induló állomással a keskeny-nyomközű
erdei vasutat - ez a mai
Magyarország legrégebben épített
erdei vasútja. A XVIII. század végén
kiépül a szilárd burkolatú
főközlekedési útvonal
Sátoraljaújhely - Pálháza -
Hollóháza irányában, valamint
Pálháza-Telkibánya - Gönc felé. Az
1930-as években kiépítik a hegyközi
településeket összekötő szilárd
burkolatú utakat. 1934-ben a
községben kiépül 5 db. Közvilágítási
lámpa, ezt tovább bővítik még 5
közvilágítási lámpával, az áramot az
Ipartelepen lévő Fűrészmalom saját
áramfejlesztője biztosítja.
Pálháza lakossága földesurát követve
felvette a református vallást.
1812-ben megépül a református
templom. 1910-ben a községben a
református templom mellett épül egy
tantermes egy tanerős népiskola.
1930-ban két tantermes kéttanerős új
állami iskola épül. 1938. évben
megépül a kultúrotthon.
1914-től a községben országos állat-
és kirakodóvásárt tartanak a
Hegyközben ez az egyedüli vásár. A
vásár megtartására azóta is
rendszeresen sor kerül.
Az első világháború sok szenvedést
okozott a Hegyköz lakosainak. A
Trianoni békeszerződésben meghúzott
országhatár a perifériára sodorta a
Hegyköz környékét, elvágva a
felvidéki gazdasági, közlekedési
kapcsolatait. A békeszerződéssel
elcsatolt felvidéki és erdélyi
összefüggő nagy erdőségek után
viszont a kőkapui vadászkastélyt
övező erdőség felkapott
vadászterület lett. Több esetben
vadászott a területen a magyar
kormányzat vezérkara, Horthy Miklós
kormányzó, Gömbös Gyula és Bethlen
István miniszterelnök.
A gazdasági fejlődés az 1929. évi
gazdasági válság után és a második
világháborúban ismét megtorpant. A
megtorpanás után a gazdasági
fejlődés azonban az 1950-es években
tovább folytatódott. Pálháza az
állami Erdészet hegyközi központjává
válik. 1938-ban megépül a
sportpálya. 1952. évben kiépül a
községben a villanyhálózat.
1958-ban külszíni fejtéssel megnyílt
a Perlit bánya. 1964 évben megépül a
vezetékes ivóvízhálózat. 1968-ban a
körzeti általános iskola, 1973.
évben napközi otthonos óvoda épül.
1990-ben új egészségügyi központ
épül. 1995. évben megépítésre kerül
a vezetékes földgáz. 1998. évben
pedig kiépül a szennyvízhálózat.
A fejlődés mellett azonban voltak
kedvezőtlen körülmények is. A
lakosság nagy felháborodására
1980-ben oktalanul felszámolták a
hegyközi, bodrogközi
kisvasúthálózatot, amely máig is
ható veszteséget okozott a hegyközi
települések lakosságának és
gazdálkodó egységeinek,
intézményeinek. Kilencévi szünet
után 1989. évben Pálháza
Ipartelepről kiindulva a Rostalló
végállomásig közös erőfeszítéssel
megépítésre került 7 km-es szakaszon
az erdei kisvasút, mely 1996. évben
Pálháza indulóállomással még 1,2
km-es szakasszal bővítésre került.
1999. évben pedig a pálházi induló
állomáson megépült az indóház.
Pálháza lakossága mindig kivette a
részét a szabadságharcokból és a
világháborúkból. Az 1848-1849-es
szabadságharc időszakában az abaúji
fiatalokkal együtt a kassai "vörössipkás"
zászlóaljban vettek részt a
felvidéki csatákban. Az első
világháborúban a község lakói közül
60-an vettek részt, 8-an estek el és
2-őt avattak vitézzé. A második
világháborúban 10 fő pálházi katona
esett el. Az első világháborúban
elesett hősöknek Pálháza község
képviselőtestülete a református
templom előtt állított emlékművet
1924-ben. Később itt lett elhelyezve
a második világháborúban elesettek
emléktáblája is.
|
